Nincs címe a bejegyzésnek

Tacsra vágott.. Nem kicsit.. Nem tudom hogy bizhatok e benne. Úgy érzem igen, de ha őszinte akarok lenni nem is ismerem. Annyit tudok ha nemet mondok neki az nagyon fájna. De nem tudom miért.

Miért ilyen nehéz mindig? Miért nem lehet csak egyszer könnyebb., bonyodalom nélkül..

Azt mondta szeret, de mivan ha csak azért, hogy higgyek neki? Milesz ha azt mondom oké, folytassuk és utánna osszetori a szívem? Nem tudom mit csináljak. A sírás kerülget egész nap, megszakadt a szívem.. 

úgy hiányzik

 

hosszú múltunk van,

csak egy fejezet marad.

hosszú,dacos,kimerítő,

iszonyatosan felemelő.

egy löket tele adrenalinnal,

lázadó hormonokkal.

tervek,hajak,ruhák,

regények,rajzok,kutyák.

egy csók mely álmaimban kísért,

ígéreteinek létrája az űrbe segít.

megalázott mégis szerettem,

mert titkainak őrzője én lehettem.

de

minden sorozat egyszer véget ér,

újra összeállás a végén kiderül.

 

 

 

Titkok és hazugságok

Élhetünk úgy, hogy titkok, hazugságok vesznek minket körül?

Nem másoknak mondott hazugságok, hanem amit saját magunknak nem ismerünk be, tagadásban élünk saját magunkkal..

Sajnos igen

Beismerem hogy hazudtam, eltitkoltam saját magam elöl az igazságot.

Vagy csak féltem hogyha beismerem akkor valóssá válhat?

De nem tagadok tovább!

Nem hazudok tovább magamnak!

De kénytelen vagyok leírni,mert különben tovább folytatom és soha nem fogom teljesen beismerni..

 

Nem akarok kapcsolatot,mert nem állok készen egy kapcsolatra,mert még élni akarok, kiakarok próbálni dolgokat amiket egy kapcsolatban élőnek nem illik vagy nem szabad... stbstb

Ezeket és hasonló dolgokat mondtam minden egyes alkalommal mikor valaki megkérdezte: "miért nincs barátod?" "miért nem akarsz komoly kapcsolatot?"...

De az igazság az, hogy ezek nem teljesen  fedték az igazat.

Persze volt benne nagyon sok minden amit komolyan gondoltam, de én AKAROK EGY BARÁTOT,EGY SZERELMET, EGY KAPCSOLATOT, VALAKIT AKI CSAK ÚGY MINDEN OK NÉLKÜL HOZZÁ BÚJIK, LOPVA BELESZAGOL A HAJAMBA ÉS AD RÁ EGY CSÓKOT, AKAROK VALAKIT AKI ÚGY CSÓKOL MINTHA AZ ÉLETE MÚLNA RAJTA, VALAKIT AKI A KÉT KARJÁBAN TART BOLDOGSÁGBAN,BÁNATBAN ,AKAROK VALAKIT AKI SZERET ENGEM..

de..

volt egy srác..

nagy szerelem volt, hibáztunk mindketten, ami még megbocsátható lett volna,de utána átvert,megalázott,hazudott..

ez az ami miatt nem akarok kapcsolatot

amint közel kerülök egy sráchoz az jár a fejemben hogy csak engem szédít vagy van más is rajtam kívül akinek még csapja a szelet,azt figyelem minden egyes találkozásnál,beszélgetésnél mikor hazudik és mikor mond igazat..

nem tudok megbízni a fiúkban.. 

pedig akarok.. nagyon akarok, de egyszerűen nem tudom elhessegetni ezeket a gondolatokat..

Ő és a tettei lettek az én mumusom..

De mégse aggódok, hogy vénlány maradnék:), mert tudom hogy lesz egy srác, aki megtudja szerezni a bizalmamat, aki szeretni fog engem, aki elüldözi a mumosokat..

Én beismertem, nem hazudok tovább, Te is enged el, sz*r lesz, de idővel meghálálod Önmagadnak!

Te voltál..

Te voltál..

 

 

tartott,amíg tartott ..

nem vádolok senkit..de..

mégis tudom, hogy mind ketten hibáztunk..

tudom, hogy nem úgy álltunk hozzá ahogy kellett volna..

egyikőnk sem..de..

Te voltál az első..

az első nagy szerelem

az első nagy barátság

az első aki megértett és akit megértettem

az első akivel voltak álmaim

az első akiről azt hittem, hogy örökre mellettem lesz..de..

tévedtem..

elmúlt a szerelem

elmúltak az álmok

elmúlt az, hogy megértselek

elmúlt a barátság

elmúlt, hogy mellettem legyél..de..

mégse mondanám azt, hogy itt lenne a vége..

mert ennek soha nem lesz vége..

mert örökre a szívembe zártalak..

 

"Az élet egy játék"

Az életet sokan hasonlítják egy játékhoz..

Nos ezen én is elgondolkoztam, valóban van e benne valami hasonlóság és megtaláltam a lehető legjobb hasonlatot ( legalábbis számomra:) )

Az élet olyan mint a kaparós sorsjegyek. Soha nem tudod hogy mit fogsz nyerni, de mindig számítasz a nyereményre.

Az izgalom mikor lekaparod az első számot, figurát arra emlékezett mikor megkaptam az első fizetésemet.

Ha nyersz újra akarsz játszani, ha nem sikerül akkor is újra és újra akarsz játszani míg össze nem jön.

Ha belegondolunk az élet is ilyen, nyerünk egy kocsit, egy házat, egy új munkát mindig többet és többet akarunk (mert őszintén szólva telhetetlenek vagyunk..:) )

Veszítettünk? Akkor addig hajtjuk "kaparjuk" míg össze nem jön a "jackpot" 

Persze vannak akik feladják az első "kaparás" után, nos Ők azok akik nem mernek kockáztatni.

 

A szerelmet és a barátságot a lottó 5-höz tudnám hasonlítani.

Ugyanazok a "számok" a pároddal, a barátaiddal akkor Tietek a Főnyeremény, sajnos nem az a rakat pénz:) , de az érzés mikor egymásra találtok az felér a pénzel!

Nem igaz?

Nem!

Annál sokkal többet ér!

Tehát ha meg van az ötösöd, ne enged el mert nem biztos hogy újra meglesz az a bizonyos öt szám...

Irányíthatod a kapcsolataidat??

Sokan mondják hogy "a kapcsolataidat Te magad irányítod.." szerintem ez nem igaz.

Hiszen hiába ragaszkodsz valakihez ,ha Ő nem akar az életed része lenni többé.

Annyit tehetsz hogy elfelejted,ami igazából nem lesz nehéz, ha józan paraszti ésszel átgondolod az egészet rájöhetsz, nem ér annyit szenvedni miatta, ha nem kíváncsi rád akkor valószínűleg soha nem érdemelte meg a szíved egy részét.

Természetesen vannak olyan kapcsolatok amiket nem kell elfelejteni,például egy szerelem.De nem ilyen " hilmi- holmi szerelem" ahol két hétig-hónapig együtt voltatok, (nagy részt a testi örömök miatt) utána pedig sírtok hogy "soha többé nem lesztek szerelmesek" .Nos az ilyen szerelmet enged el nyugodtan, Tárolhatod a  fejedben mint két hónap fantasztikus ágytorna, de többet nem igazán ér!

Viszont a mindent elsöprő érzés,mikor csak Ő létezik számodra, mikor megbeszélitek a találkozott és fél órával előtte már lepkék rugdossák a hasfaladat az izgatottságtól, mikor minden egyes csókkal újra és újra éled az első csókotokat.Ezt a kapcsolatot nehogy kitöröld a fejedből,sőt ne csak ott tárold! Nyugodtan adj helyet a szívedben is. Mindegy hogy békésen váltatok el vagy éppen szét rúgnád a hátsó felét, de volt idő mikor Ti egyek voltatok. Testileg-lelkileg egyé váltatok, kitárulkoztatok a másiknak. Épp ezért próbáld meg elfelejteni a haragot, a dühöt és gondolj a szép időkre hiszen voltak olyanok csak beárnyékolja a méreg.

Ha sikerül szép emlékként gondolni rá, akkor a szíved is megnyugvást talál .(természetesen ez a fajta tárolás ne árnyékolja be az új kapcsolataidat, válaszd külön a kettőt)

 

 

( Nekem is volt egy számomra fontos személy akit elvesztettem.

Nem mondanám azt hogy az Ő hibája volt, vagy az enyém.Mindketten nagyon sokat hibáztunk. A harag és a düh bennem is elég sokáig dolgozott. Terveztem hogyan fogom leordibálni a fejét vagy éppen hogyan térdelek az egyik legkényesebb pontra ami a férfiak számára lehet. De ahogy teltek a napok, hetek, hónapok rá kellet jönnöm hogy nem hibáztathatom csak Őt, mert mindig két emberen múlnak a dolgok.

Nem mondanám azt hogy Ő életem párja mert nem tudhatom hogy mit sodor elém még az út, de ha a sors úgy döntene hogy megviccel miket  és újra egy pár lennénk akkor talán soha többé nem engedném el.

Én megtanultam várni és ha kell elengedni. Bízz magadban és Neked is menni fog! )