Nincs címe a bejegyzésnek

Tacsra vágott.. Nem kicsit.. Nem tudom hogy bizhatok e benne. Úgy érzem igen, de ha őszinte akarok lenni nem is ismerem. Annyit tudok ha nemet mondok neki az nagyon fájna. De nem tudom miért.

Miért ilyen nehéz mindig? Miért nem lehet csak egyszer könnyebb., bonyodalom nélkül..

Azt mondta szeret, de mivan ha csak azért, hogy higgyek neki? Milesz ha azt mondom oké, folytassuk és utánna osszetori a szívem? Nem tudom mit csináljak. A sírás kerülget egész nap, megszakadt a szívem.. 

tudat alatti hazugság

annyira könnyű megbántani másokat, egy szó, egy tett, egy momentum és máris egy kicsi tüske van a szívében az illetőnek.

mondhatjuk azt hogy nem vagyunk tudatában annak, mennyire fáj ez a másiknak,de ez hazugság.

pontosan tudjuk mit kell mondani annak a személynek, hogy oda szúrjunk neki ami a legjobban fáj.

mert csak az bánthat minket aki ismer.

csak azzal tud bántani minket,amit tud rólunk.

tudat alatt bántani akar minket.

nagyon sok oka lehet ennek, hogy miért vagyunk ilyenek,de talán azért mert nem bírjuk elviselni mikor valakinek látszólag tökéletes élete van.

de ez álszentség: senkinek nincs tökéletes élete.

kettős érzés

 félek megkérdezni Tőle hogy mit rontottam el, mit csináltam rosszul.

mi az a dolog ami miatt képtelen vagyok hosszú távon kapcsolatot kialakítani a másik nem képviselőivel?

nagyon félek attól a választól amit mondana, mi az én defektem.

de talán nem is akarom olvasni a válaszát, akkor valóságossá válna, és lehet azt nem bírnám elviselni.

valójában lehet nem is akarnék rajta változtatni, mert az jellemez engem.

teljesen felemészt ez a kettős érzés.

akármit is tegyek, bármelyik énem is fog győzni a másik összefog törni..

nem tudom mit csináljak..

áhh